Nem hiszem, hogy 2016-ban meg kellene magyarázni bárkinek is, hogy mennyire fontos egy modern háztartásban a megfelelő minőségű és sebességű hálózat kiépítése. Elég ha csak az online játékok, videók, vagy zenék élvezete által megkövetelt sávszélességre gondolunk, és akkor még csak meg sem említettük az életünket egyre inkább átszövő – és jó esetben megkönnyítő – felhő alapú szolgáltatásokat. Szerencsére az üvegszálas technikának köszönhetően a megfelelő sebességű kapcsolat az ajtónkon már bejöhet, házon belül a mi dolgunk pedig csupán annyi, hogy minden olyan helyre eljuttassuk ezt, ahol valamilyen eszköznek szüksége lehet rá.

A probléma

Az első gond pedig máris megvan. Az eszközök száma ugyanis végtelen. A számítógép és a laptop a „triviális” kategórián osztozik az okostelefonnal és már a táblagépekkel is, de lassan ebben találhatóak a játékkonzolok, és az okostévék is. A feltörekvők közt pedig a multimédia erősítők, AirPlay-konpatibilis eszközök, NAS-ok, időjárás elemző állomások és lassan a villanykapcsolók, vagy az okosizzók is megtalálhatóak. Ha pedig a termosztátokat, hűtőket, mosógépeket is figyelembe vesszük, valóban elkezdhetünk aggódni a kiépítés módja miatt.

E fent említett eszközök egy része ugyan helyhez kötött, így egy új építésű projekt keretében - vagy komolyabb lakásfelújításkor – akár vezetékes hálózatot is kiépíthetünk a helyükhöz, a legtöbb esetben azért mégiscsak a Wi-Fi jelenti az igazi megoldást. Egy jobb router kapacitását ezzel a módszerrel pedig elég nehéz kimeríteni, ellentétben az általában 4 portos ethernet csatolóival. Vannak viszont olyan speciális helyzetek, amikor az egyszerű Wi-Fi kapcsolat nem jelent feltétlenül megoldást a problémánkra.

Ilyen lehet például a 4K, vagy más néven UHD szabvány, ami az otthoni mozizás élményét hivatott új szintre emelni az eddig előszeretettel alkalmazott Full HD felbontás négyszeresét jelenítve meg az arra alkalmas kijelzőnkön. Hogy ez a szabvány mennyire elterjedőben van, arra nem csupán az üzletekben megvásárolható készülékek nyújtanak jó példát, hanem az is, hogy a Netflix már UHD csomagot is árul és ezzel vissza is érkeztünk az otthoni hálózat kérdéséhez. Ha ugyanis az okos tévénk segítségével szeretnénk ilyen nagyfelbontású filmeket nézni, valamilyen online srteaming szolgáltatás segítségével, akkor fel kell készülnünk arra, hogy jelentősen megterheljük az otthoni vezetékmentes hálózatunkat. Egy modernebb routert ezzel azért még nem nagyon lehet zavarba hozni, de ha mondjuk ugyanazon a hálózaton az egyik számítógépünk elkezd biztonsági mentést végezni a felhőbe, vagy egy otthoni NAS-ra, akkor már nagyon könnyen előfordulhat, hogy az UHD film onnantól akadozva fog folytatódni.

A megoldás

Természetesen erre a problémára is létezik megoldás, erre jó példa a Strong eszköze, ami nemes egyszerűséggel a Connection Kit nevet kapta és a dobozán szereplő felirat szerint 1700 Mbit adatot képes továbbítani másodpercenként, ami már akár több nagyfelbontású kijelző egyidejű használatát is lehetővé teszi. Amikor ezt megtudtam rituálisan elégettem a névleg 500, valójában jó, ha 100 Mbps-et tudó powerline garnitúrámat, és most ördögi vigyorral bámulom a rendszer csinos dobozát az asztalomon.

Mi van a dobozban?

A Strong dobozában értelemszerűen két készüléket találunk, amelyek 10x9x4 centi élhosszúságú fekete, műanyag borítást kaptak, a hozzájuk való adapterekkel és egy-egy ethernet kábellel. A boxokon egyébként 2-2 gigabites ethernet csatlakozó található, nem csak egy eszközhöz juttathatjuk el vele a nagysebességű hálózatot.

A mellékelt leírás szerint az üzembe helyezés nem igényel rakétamérnöki képzettséget. Miután mindkét készüléket áram alá helyeztük és csatlakoztattuk egy egyiket a router egy szabad portjára, a másikat pedig a készülékre, amelyre streamelni szeretnénk, csak be kell kapcsolnunk őket és meginnunk egy kávét, mert ezek után, nagyjából három perc alatt a rendszer mindent önműködően megold. Megtalálják egymást, csatlakoznak az internethez, ha kell, még frissítik is magukat. Ha mindezzel végeztek, azt egy zöld, pipát formáló indikátorral jelzi mindkét készülék. További testreszabást már egy, az  okostelefonunkra telepíthető app, vagy online admin felület segítségével végezhezünk, ha erre szükségünk van. Ide belépve derül ki az is, hogy a rendszer MESH kompatibilis. Ez pedig azt jelenti, hogy a Strong eszközeivel egy hálózatban használt más MESH képes eszközökhöz kapcsolódva olyan rendszer alakítható ki, amelynek minden eleme képes kommunikálni az összes többi egységgel így gyorsítva és téve biztonságosabbá a jeltovábbítást. Emellett a rendszer képes kiszűrni, majd pedig kizárni a meghibásodott egységeket, így nagyon stabil hálózat építhető ki a segítségükkel. Ez a technológia egyelőre csak az igazán fejlett - és drága -készülékekben található meg, így ez egy újabb erős érv a Strong megoldása mellett.

Használat

Ezek után már igazán nem marad más hátra, mint hogy használatba vegyük a Strong rendszerét amely ugye névleg egy 1700 Mbit/s-es, 5 GHz en működő 802.11 n/ac típusú Wi-Fi kapcsolaton kommunikál – ehhez a hálózathoz természetesen külső eszközökkel is csatlakozhatunk. Ez persze, mint minden más eszköznél névleges teljesítmény, ugyanis itthon üzembe helyezve és lemérve nekem a maximális elért sebesség 1300 Mbps volt, az átlagos pedig 1200 körül mozgott, ami ugye 150 MB másodpercenként. Ez pedig azt jelenti, hogy ha UHD film nézése közben az otthoni NAS épp Linux ISO fájlt tölt le, akkor mi mindeközben még nyugodtan készíthetünk a rendszerünkről egy mentést a hálón, mert amellett hogy a nézett film képe akadásmentes lesz, még a letöltés sem lesz túl lassú.

Mármint persze, ha a megfelelő sebességű internetszolgáltatásra már előfizettünk.

További lehetőségek

Amennyiben szeretnénk kiterjeszteni a Strong Connection Kit nyújtotta lehetőségeket, vásárolhatunk úgynevezett Range Extendereket (jelerősítőket) is a rendszerhez. Ezek pontosan úgy néznek ki, mint a fent leírt eszközök, de egy picivel nagyobbak és extra csatlakozók is vannak a hátoldalukon. A telepítés folyamata itt sem bonyolultabb, mint az alaprendszernél, most is kimeríti a „Plug and Play” fogalmát. Az érdekesség itt annyi, hogy a Range Extendernek köszönhetően nem csupán egy újabb pár UTP csatlakozóval bővül az otthoni hálózatunk, hanem egy USB 3.0 kaput is nyerünk, amit akár fájlszervernek is használhatunk egy külső tár segítségével és mindezek mellett egy Airplay kompatibilis hangkimenethez is hozzájutunk, az extender ugyanis egy ilyet is kapott. Ez tulajdonképpen egy 3,5-ös Jack csatlakozó, amit ha egy erősítővel összekötünk, akkor a számítógépünkről, mobiltelefonunkról küldhetünk zenét rá, a Wi-Fi hálózatunkat kihasználva. Ez a kiegészítő a dobozon található felirat szerint már nem 1700, csupán 1600 Mbps-es kapcsolatra képes, de mivel a tényleges hálózati sebesség eleve alacsonyabb volt ennél, azt (1300 Mbps) simán meglépte.

Ajánlás

A Strong eszközeit minden olyan felhasználónak szívesen ajánlom, aki komolyan gondolja a szélessáv fogalmát és otthon sem szeretne a hálózat sebessége miatt kompromisszumot kötni, legyen szó házimoziról, zenehallgatásról, vagy akár komoly méretű adatállományok mozgatásáról.