Egy fiatal magyar mérnökpáros egy érdekes jelenséget, a Lenz-törvényt kihasználva egy mágneses „játékot” tervezett, mely egy fémgyűrűből és a rajta nagyon lassan átlebegő mágnesgolyóból áll. A dolog nem csak játékra jó természetesen, hanem kiválóan szemlélteti az elektromágneses indukciót is. Úgy gondolták, hogy a neve Feel Fluxból akár egy nemzetközi terjesztésre is alkalmas játékot lehet készíteni, ezért közösségi finanszírozással gyűjtötték össze az induló tőkét a vállalkozáshoz. Az Indiegogón keresztül kerestek, és találtak támogatókat a projekthez. 147%-a gyűlt össze kitűzött összegnek.

Mark Zuckerberg, a Facebook feltalálója, vezetője híres különcségéről, és ez nincs máshogy az általa olvasott könyvek tekintetében sem. Nézzük, hogy mit is olvas szívesen a Facebook atyja.

1. Daron Acemoğlu és James A. Robinson: Miért buknak el nemzetek?
A könyv remekül elmagyarázza és megmutatja, hogy a különböző intézményi struktúrák, szociális intézkedések és maga a hatalom szerkezete miként hat egy ország gazdaságára, hogyan ösztönzi a jólétet, vagy épp számolja fel a szegénységet. A kötetből arra is választ kaphatunk, hogy egyáltalán miért alakul ki a szegénység és hogyan lehetne csökkenteni.

2. Henry Kissinger: Világrend
A 93 éves Nobel-békedíjas diplomata és politikus könyve a nemzetközi kapcsolatokról, ezen belül arról beszél, hogyan építsük ezeket békésen – az egész világon keresztül. Fontos könyv, mert abban segít, ami engem is foglalkoztat mostanában: hogyan hozzunk létre egy jobb világot a gyermekeink számára.

3. Matt Ridley: Génjeink – Egy faj önéletrajza 23 fejezetben
Matt Ridley 1990-ben megjelent könyvében összehozza egymással az evolúciót és a genetikát, de ugyanúgy beszél a genetika jövőjéről is. A kötet legfőbb célja, hogy az emberiség történetét a szociológia helyett a genetikán keresztül mesélje el. A szerző másik könyve, a Józan optimista is nagyon érdekes, amiben a jólét evolúcióját írta meg.

4. Ibn Khaldun: The Muqaddimah
Hogyan látta a világot egy korabeli értelmiségi a 14. században? Mit mond a kultúra, a társadalmi folyamatok, továbbá a városok, a kereskedelem, a közélet és a tudomány változásairól? – Bár mára számtalan dolgot megcáfoltak az akkoriban leírtakról, mindig nagyon érdekes megtapasztalni, a múlt korok emberei miként tapasztalták meg az őket körülvevő valóságot.

Ha kíváncsi vagy más hírességek mit olvasnak, akkor kattints ide, ahol Bill Gates, Winkler Róbert, D. Tóth Kriszta és Dr. Gyurkó Szilvia is bemutatják a kedvenceiket.

Nem azt mondjuk, hogy egy apa ne hatódna meg egy gyerekrajztól, de ha valami mással is szeretnénk éreztetni a családon belüli fontosságát, adunk pár tippet:

Erősen növekszik a napsütéses órák száma. Észre sem vesszük, hogy hamarosan olyan meleg lesz, hogy újra ingyenvizet osztanak az utcákon és a mozikban is csak nyers kukoricát kapunk olajjal mert a többi ugye megy majd magától. Na de komolyan: valóban nyakunkon a nyár és olyankor a felhők is nagyon tudnak hiányozni. Főleg ha az ember imádja a tájfotóit a horizonton pöffeszkedő párabáránykák mögül sejtelmesen kiszűrődő fénynyalábokkal turbózgatni. Napfényt hekkelnél Photoshoppal? Most videós kiképzést kaphatsz. Figyelj jól!

Az esküvőfotózás ma már iparág. A profik nemzetközi szervezetet működtetnek (ISPWP), versenyeken választják ki maguk közül az aktuális legjobbakat, képeikkel nem csak egymást, hanem a megrendelőket is inspirálják. A minőségi, de ugyanakkor újszerű szemléletű megközelítés már az említett szervezet tavalyi "best of" válogatásában is tetten érhető, de akadnak elsőre talán furcsa, de talán mégis érdekes törekvések, amelyek vélhetően nem csak a fotósok, hanem az esküvőre készülő párok érdeklődését is felkelthetik. A Guardian Liberty Voice egyik bloggere ezeket a vadságokat gyűjtötte össze, amelyekből válogatva helyenként rá kellett döbbennem: nem minden vadság hülyeség, vagy nem mindig az.

Fotós: Raman El Atiaoui Forrás: http://raman-weddings.de/

A korábbi, Wi-Fi megoldásokat boncolgató cikkre érkezett reakciókból szűrtem le a szomorú tanulságot, hogy a wireless router egy nagyon jó dolog, de rengetegen vannak kis hazánkban olyanok, akik sajnos még a tisztességes sebességű internetkapcsolatnak is híján vannak. Számukra értelmezhetetlen fogalom az otthoni, nagyfelbontású videostream, mert olyan helyen laknak, ahol, ha van is valamilyen vezetékes internetszolgáltatás, az nem éri el azt a színvolnalat, amire érdemes mondjuk egy Netflix előfizetést betervezni. Számukra szolgálhatok talán egy érdekes alternatívával.

Nem ezúttal nem angol, hanem amerikai tudósok rukkoltak elő egy fotós szempontból is igen érdekesnek tűnő újdonsággal: rájöttek hogy lehet digitális képi tartalmakat DNS-ben megőrizni, majd onnan minden adatveszteség nélkül "visszatölteni" azokat. Egy nyelvöltögető vörös cica fotóját már sikerült is dekódolni DNS-ből, full veszteségmentesen.

Tudom ez az egész furcsán hangzik, de úgy tűnik, hogy a Washingtoni Egyetem egyik kutatócsoportja és a Microsoft kutatói közösen olyan DNS alapú adattárolási rendszert fejlesztettek, ami nem csak hogy irtózatos mennyiségű digitális adatot képes tárolni, hanem nagyságrendekkel tartósabb is az ismert adatmegőrzési eljárásoknál.

Forrás:gizmodo.com

Egy új számítógép megvásárlása mindig kényes művelet. Jó esetben egy ilyen beruházás évekre szólhat, így nem mindegy, hogy milyen konfigurációt választunk. Legelőször azonban azt kell eldöntenünk, hogy pontosan milyen célra is szeretnénk az új gépet használni és mekkora összeget tudunk elkölteni a vásárlásra. Amennyiben ez megvan - illetve inkább még ez előtt, a laptop, kontra asztali gép dilemmán kell átvergődnünk.

Nem hiszem, hogy 2016-ban meg kellene magyarázni bárkinek is, hogy mennyire fontos egy modern háztartásban a megfelelő minőségű és sebességű hálózat kiépítése. Elég ha csak az online játékok, videók, vagy zenék élvezete által megkövetelt sávszélességre gondolunk, és akkor még csak meg sem említettük az életünket egyre inkább átszövő – és jó esetben megkönnyítő – felhő alapú szolgáltatásokat. Szerencsére az üvegszálas technikának köszönhetően a megfelelő sebességű kapcsolat az ajtónkon már bejöhet, házon belül a mi dolgunk pedig csupán annyi, hogy minden olyan helyre eljuttassuk ezt, ahol valamilyen eszköznek szüksége lehet rá.

Az Instagramon jóval többen foglalkoznak azzal, hogy mit ábrázol a kép, mint azzal, hogy hogyan, pedig a kettő együtt tud igazán hatásos lenni. Aki ezt az összhangot keresi, annak sok más mellett ismerősen cseng például az 500PX, vagy épp a SmugMug fotómegosztó oldal neve is. Ez persze csak két példa a sok közül, ha értő és építő közösséget-, vagy épp tárhelyet keres saját munkáinak számos lehetőség közül választhat. Akit érdekel a fényképezés, tudja azt is, hogy mindezek, sőt még az Instagram előtt is ott volt a Flickr, ami sokáig az egyetlen gyűjtőhelye volt a fotózásra fogékonyak közösségének. Jó ideje nyújt ingyenes, biztonságosan és kényelmesen használható tárhelyszolgáltatást a felhasználói számára. A Flickr épp változik, de mindenki megnyugodhat: az ingyenes tárhely (egyelőre) marad. A kényelmet viszont beárazták.

A Flickr nem új, így nem lenne csoda, ha megkopott volna. Sokszor, sokan számítottak erre 2004-es indulása óta, de a több mint egy évtizede tulajdonos Yahoo valamivel mindig felpofozta annyira a rendszert, hogy egyre jobb és jobb legyen. Egy ideig versenyben is tudták tartani, ma már ezzel kapcsolatban megoszlanak a vélemények. Néhány éve nagyot szólt, amikor egy egész terrabájtnyi ingyen tárhelyet kínáltak minden felhasználónak. Ráadásul egy jól integrált asztali feltöltő eszközzel kiegészítve, ami ismét láthatóvá tette a Flickr-t a feltörekvő és innovatív konkurensek között. Most viszont még ennek ellenére is váratlant léptek és felmerül a kérdés: Hogy akkor most pontosan merre is?

Az történt, hogy a Yahoo március elején egyebek mellett bejelentette azt is, hogy ezentúl csak a Flickr PRO felhasználói számára teszi elérhetővé az igen széles körökben népszerű "desktop Auto-Uploadr" funkciót. Magyarul csak akkor tudjuk majd nagyméretű fotóink még vaskosabb méretű tömegeit egyidejűleg és automatikusan feltolni a megszokott módon, ha PRO tagokká válunk. Ez pedig már pénzes játék (35 dollár/év). Elsőre nem is tűnik annyira durvának, főleg hogy továbbra is jár az egy terrányi ingyenes tárhely. A kérdés azonban az, hogy mennyit ér ez a TB abban az igen kiélezett küzdelemben, ami a felhasználókért zajlik a szegmensen belül?

A Flickr-t már most temető véleményformálók - a Wired cikke szerint - épp azzal érvelnek, hogy az eddig mindenki számára elérhető funkció korlátozása a Flickr felhasználóinak jelentős hányadát váltásra kényszeríti majd. És van hova váltani, hiszen számos olyan szolgáltatás létezik (pl. Google Photos, OneDrive, Dropbox), amelyek ha akarjuk automatikusan tárolnak biztonsági másolatot fotóinkról a neten, épp eléggé ingyen. Az pedig talán nem meglepő, hogy az átlagos felhasználó nem szeret fizetni. Hosszabb távon azonban mégsem ez jelentheti a fő problémát. Sokkal inkább az, hogy a Flickr pont a konkurensek folyamatosan bővülő és okosodó szolgáltatásaihoz képest (pl. auto image tagging - Google Photos) tűnik kissé egy helyben állónak. Manapság már az is elég szokványos, hogy minden szolgáltatás elérhető mobil eszközökön is, tehát a Flickr e tekintetben sem tud kitűnni egy ideje.

Akad azonban, aki védené a "nagy öreget", s jó pár olyan szempontra vagy funkcióra igyekszik felhívni a figyelmet, amelyek miatt talán még korai határozott véleményt alkotni a Flickr jövőjéről. Első ilyen szempont természetesen a tárhely, amely - Auto-Uploadr ide vagy oda - akár sokszorozható is többszörös regisztrációval, ha esetleg valakinek kevés lenne az ingyenes 1 TB.

A másik igen markáns tényező a feltöltött képek mérete. A Filckr-nél ott a már sokat emlegetett 1TB, miközben a legfőbb konkurens, a Google Photos megkéri az árát, a teljes méretű fotók tárhelyének. A Google havi 9,99 dollárt (évente 119,88) kér 1TB-ért, ha nem elég a tömörített "high quality web version" fotóink biztonsági mentésének tárolásakor. Ezzel szemben a Filckr 35 dollárt kér el évente, s nem a terrányi tárhelyért, hanem a PRO státuszért, amelynek számos egyéb szolgáltatás mellett csak egyik előnye az automatikus asztali feltöltő használatának lehetősége. Röviden összefoglalva a Yahoo a kényelmet, míg a Google a minőséget árazta be a tárhelyszolgáltatáson belül. Az nem vitás ki az olcsóbb.

Számos egyéb tény és szempont van még, amely közel sem ad okot arra, hogy a Flickr "halálát" a közeli jövő részeként kezeljük, ezekről a Petapixelen lehet bővebben olvasni. Viszont az is elég szilárd ténynek tűnik, hogy a Flickr kicsit lelassult versenytársaihoz képest, s talán egy felhasználójuk sem az olyan bejelentésekben látja a fellendülés lehetőségét, mint amilyen ez a márciusi volt a Yahoo részéről. A hosszabb távú hatásokat idővel mindenképp érzékeljük majd, ahogy a fejlődést is, ha lesz még olyan egyáltalán.